Gumik és címkézéseik
A gumiabroncsok új európai címkézése
2012-től a gumiabroncspiacot érintő új európai szabályozás lép életbe. Az új címkézési rendszer hozzájárul majd a biztonságos, alacsonyabb külső gördülési zajjal rendelkező és az üzemanyag-fogyasztás csökkentését lehetővé tevő gumiabroncsok népszerűsítéséhez. Ez az új rendelet 2012. július 1-jét követően gyártott személyautó abroncsokra, kisteher abroncsokra, teher abroncsokra és busz abroncsokra vonatkozik.
A jogszabályban előírt új címkézés az alábbi besorolásokat tartalmazza majd:
- Üzemanyag fogyasztásra hatással lévő gördülési ellenállás alapján.
- Nedves úton történő fékezés alapján.
- Külső gördülési zaj alapján
A felhasználó számára kínált előnyök:
A gyártók termékei általános teljesítményének javulása a felhasználók által elvárt területeken, mint biztonság és gazdasági hatékonyság terén. Érthetőbb, objektívebb és átlátható információk a három figyelembe vett kritériumra vonatkozóan.
A felhasználó tájékoztatása:
A termékekre vonatkozó információk megjelenítése csak a személygépjárművek és kisteher járművek gumiabroncsaira vonatkozik. A gumiabroncs forgalmazójának a feladata a vásárlók tájékoztatása. A vásárlókat információkkal kell ellátniuk a besorolásra vonatkozóan a vásárlást megelőzően. Ha a gumiabroncs ki van állítva az értékesítési helyen, akkor az információkat vagy a gyártó által rendelkezésre bocsátott matrica, vagy közvetlenül a gumiabroncs mellett elhelyezett panel segítségével kell feltüntetni. Ha a gumiabroncs nincs kiállítva az értékesítési helyen, akkor a címkézési információkat más formában kell rendelkezésre bocsátani.
A rendelet nem alkalmazandó az alábbiakra:
Újrafutózott gumiabroncsok,professzionális gumiabroncsok , terepabroncsok,kizárólag versenyzésre használt járművekre szánt gumiabroncsok, szöges gumiabroncsok (kivéve a szög nélkül szállított abroncsok) , T-típusú , ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncsok, kizárólag olyan járművekre való használatra szánt gumiabroncsok, amely járműveket első alkalommal 1990. október 1-je előtt regisztráltak, olyan gumiabroncsok, amelyek sebességi besorolása 80km/h alatti; amelyek névleges keréktárcsa-átmérője nem haladja meg a 254mm-t vagy 635mm-nél nagyobb.
Besorolási kritériumok és módszerek:
Üzemanyag-fogyasztás és széndioxid-kibocsátás
A gumiabroncs energiahatékonysága a gördülési ellenálláson alapul. Ez a jármű mozgásához szükséges energia egyharmadát vagy az elfogyasztott üzemanyag egynegyedét teszi ki. Az európai rendelet keretében kalibrált gördülő gépeken végzett mérésekre kerül majd sor.
A meghatározott kategória kilogramm/tonna (kg/t) értékben megadott együtthatónak fog megfelelni. A kategóriák személyautók esetén „A”- tól (legfeljebb 6.5kg/t) egészen a „G”-ig (több, mint 12.1kg/t, azaz a kezdeti együttható kétszerese) fognak terjedni. Az „A” és „G” besorolás közötti különbség egy teljes készlet gumiabroncsot tekintve az üzemanyag-fogyasztás 7,5%-os csökkenésének felelhet meg.
Fékezés nedves úton
A nedves úton végzett féktesztek keretében a gumiabroncs lassulási teljesítményét mérik 80 és 20km/h között, vészfékezést végrehajtva ABS segítségével. Az adatok gyűjtése olyan tesztpályákon történik, amelyeket előzetesen vízzel lepermeteztek, 0.5-1.5mm-es vastagságú vízréteget kialakítva. A környezeti hőmérséklet, valamint az út hőmérséklete 5 és 35 celsius fok között változhat nyári gumik esetén, míg 2 és 20 celsius fok között téli gumik esetén.
A pálya jellemzői (burkolat típusa, egyenetlenség, az aszfalt súrlódási együtthatója, stb.) szintén eltérő lehet a jogalkotó által ajánlott határokon belül. A kategóriák „A”-tól „F”-ig terjednek majd. „G” kategória nem lesz. Bár az eredmények a jármű típusától és az éghajlati viszonyoktól függően változhatnak, az „A” és „G” besorolás közötti különbség, egy teljes szett gumiabroncsot tekintve, vészfékezés esetén akár 30% is lehet ( ha a jármű 80km/h sebességgel halad, akkor ez akár 18 méteres különbséget is jelenthet a féktávolságban).
Gördülési zaj
A gördülési zaj (külső zaj) figyelembe vételének célja a zajszennyezés mérése, amely tényező a közlekedés környezeti hatásának részét képezi.
A mérés során a jármű kikapcsolt gyújtás mellett elhalad egy hangrögzítő rendszer előtt. Így a gumiabroncsok gördülési zaja decibelben rögzíthető. Az európai rendelet figyelembe veszi a vezetés közben keletkező zaj decibelszámát, valamint annak viszonyát a jövőbeni határértékhez, amely 2012 és 2016 között lép majd hatályba (661/2009/EK rendelet).
Három fekete ív a leggyengébb teljesítményt jelöli. A gumiabroncs által kibocsátott zaj a jövőbeni szabványban meghatározott érték felett, de a jelenleg engedélyezett maximum alatt van. A két fekete ív azt jelzi, hogy a gumiabroncs által kibocsátott zaj összhangban van a jövőben alkalmazandó határértékekkel.
Az egy fekete ív azt jelzi, hogy a zajszint legalább 3 decibellel a jövőbeni, jogszabályban meghatározott határérték alatt van.
Összegezve:
Az új szabályozás előremutató, de nem szabad elfelejteni, hogy egy guminak nem csak a címkén szereplő három tulajdonságnak kell megfelelnie.
Fontos tényező lehet még egy abroncs irányíthatósága száraz és nedves úton, és lemaradt a címkéről a gumiabroncs kopásállósága is, pedig azzal is óvhatjuk környezetünket ha minél ritkábban kell abroncsot cserélni, így kevesebb hulladék keletkezik.
Ezeken kívül még számos fontos, a címkén nem szereplő tényező szerepet játszik az ideális gumiabroncs kiválasztásában. A nedves fékút vizsgálatánál felállított kritériumoknál a vizsgálat túlságosan tág határok között mozoghat. Nyári gumi esetén nem mindegy, hogy 5 vagy 35 fokban, téli gumi esetén 2 vagy -20 fokban vizsgálják a fékutat.
A vizsgálat különböző aszfalton történhet ami szintén befolyásolja az eredményt. A nagyobb gyártók megpróbálják életszerű körülmények között tesztelni gumiabroncsaikat. Előfordulhat, hogy a gyártók a jobb besorolás érdekében a rendelet által megengedett, de ezen belül a lehető legoptimálisabb körülmények között tesztelik gumiabroncsaikat.
Reméljük a gyártók a jövőben nem csak a címkén szereplő három tulajdonságra fognak összpontosítani, mivel ebben az esetben az új rendelet nem biztos, hogy eléri a kitűzött célokat.